Vihar előtt
Forgács Erzsébet    |   2020.  Március 25,  Szerda
Nem vagyok még különösebben öreg, mégis sokkal többet megéltem már, mint amennyire valaha igényem lett volna. A világháborút és a valóban kemény diktatúrát megúsztam (mivel még nem születtem meg), a kommunizmus állandó, ám eredménytelen építéséből nekem már csak egy tányér gulyás jutott a legvidámabb barakk sarkában, közel a kijárathoz. Én már természetesnek vettem, hogy akár […]
A cikk tartalma előfizetéshez kötött, kérjük, regisztráljon.