Bár nagyon utálom magam amiatt, hogy lassan ott tartok, hogy a nap 24 órájában artikulálatlanul üvöltözve tudnék közlekedni és tehetetlen dühömben a fejemet a falba verni attól, ami itt folyik, mégis ráerőltetem magamra a kultúrlény álarcot és úgy teszek, mintha még mindig lenne bármi értelme érvekkel, tényekkel, emberi hangon és stílusban vitázni, és rávilágítani arra, […]