Csodálkoztam volna, ha Vidnyánszky Attila bármit is képes lett volna megérteni abból, ami a hallgatók által elfoglalt színművészeti egyetemen történik, különös tekintettel azóta, mióta átvette…
Talán néhány hónap, de legfeljebb pár év, és az apróhirdetéseket böngészve az újszerű zongora, korának megfelelő állapotú autó, örökpanorámás szuterén és kézzel faragott házilekvár iránt…
